A DNS-teszt számomra nem egy „kész válasz”, hanem egy újabb eszköz a családtörténeti kutatásban. Nem helyettesíti az anyakönyveket, levéltári iratokat vagy a személyes történeteket – inkább kiegészíti, megerősíti vagy néha új kérdéseket vet fel.
A genetikai eredmények értelmezése különösen izgalmas, de nem mindig egyszerű feladat. Az etnikai becslések nem pontos származási térképek, hanem statisztikai modellek, amelyek azt mutatják meg, hogy a DNS-em mely mai népességekhez hasonlít leginkább.
Etnikai becslések
Mind a MyHeritage, mind az Ancestry eredményei azt mutatják, hogy a genetikai hátterem döntően Közép- és Kelet-Európához kötődik.
A legnagyobb arányban megjelenő területek:
– Szlovákia, Kelet-Csehország, Magyarország és Lengyelország térsége
– Germán eredetű régiók
– Balkáni térség
Ezek az arányok jól illeszkednek ahhoz a történeti képhez, amit a papíralapú kutatás során is látok: a Kárpát-medence mindig soknemzetiségű térség volt, ahol magyar, német, szlovák, délszláv és más közösségek éltek egymás mellett, gyakran egymással keveredve.
MyHeritage etnikai becslés
Ancestry etnikai becslés
Szülői bontás
Az Ancestry lehetőséget ad arra, hogy az etnikai régiókat apai és anyai ágra bontva vizsgáljuk.
Mivel a szüleim nem végeztek DNS-tesztet, ezt a bontást nekem kellett beállítanom a családtörténeti kutatás alapján.
Ez nem „gépi igazság”, hanem kutatói döntés. Az anyakönyvek, a családnevek, a földrajzi mozgások alapján jelöltem meg, mely régiók melyik szülői ághoz tartoznak.
Úgy érzem, ez a bontás összhangban van mind a papíralapú forrásokkal, mind a genetikai eredmények logikájával.
Ancestry – apai és anyai ág régiói, kutatói döntés alapján
A négy nagyszülői ág röviden
A DNS-eredmények értelmezését mindig a konkrét családtörténet felől közelítem meg.
Apai nagyapa ága
Ez az ág jelenleg kettős képet mutat.
Egyrészt van egy jól feltárt, stabil vonal, amely Trencsén vármegyéhez kötődik.
Itt több szlovák család története rajzolódik ki, konkrét településekhez, anyakönyvi adatokhoz és jól követhető generációs kapcsolatokhoz kötve. Ez az ág erős földrajzi és kulturális kapaszkodót ad az apai nagyapai felmenők megértéséhez.
Másrészt ezen az ágon jelen vannak olyan családnevek és eredetek is, amelyek egyelőre kérdőjelesek.
A Soltész család Kunszentmiklósra kerülésének előzményei még ismeretlenek, de a név és a környezet alapján felmerül bennem a német eredet lehetősége.
A Meller család esetében a házassági bejegyzésben az „ex Prussia” megjelölés szerepel, ami porosz területre, tehát nagy valószínűséggel német nyelvterületre utal.
Ez az ág számomra egyszerre jelent biztos tudást és nyitott kutatási kérdéseket: egy része már jól kirajzolódik, más része pedig egy olyan történeti rejtély, amelynek feltárása még előttem áll.
Apai nagyanya ága
Erősen kötődik a Dél-Alföldhöz:
Szegvár, Szentes, Nagymágocs, Mindszent és környéke, valamint Szarvas térsége.
Itt magyar, részben szlovák eredetű, református, katolikus és evangélikus családok története fonódik össze.
Anyai nagyapa ága
Tolna és Somogy vármegye területére koncentrálódik.
Német (dunai sváb) családok, valamint református magyar családok alkotják ezt az ágat, olyan településekkel, mint Diósberény, Hőgyész, Dombóvár, Kaposfő vagy Somogyjád.
Anyai nagyanya ága
Talán a legszínesebb földrajzilag és kulturálisan is:
– Erdély (Háromszék vármegye református közösségei),
– Bánát (német és vingai bolgár családok),
– Baja és Baranya térsége (német telepes családok).
Ez az ág különösen jól mutatja, mennyire összefonódott Közép- és Délkelet-Európa népességtörténete.
DNS-egyezések
A DNS-teszt számomra nem csak az etnikai becslések miatt fontos. Legalább ennyire lényegesek a genetikai egyezések, vagyis azok a személyek, akikkel kimutatható közös szakaszokat osztok meg.
Mind a négy nagyszülői ágon találtam beazonosítható rokonokat, olyan egyezéseket, akiket anyakönyvi adatokkal is össze tudtam kötni.
Ez különösen fontos visszaigazolás számomra: azt mutatja, hogy a „papíralapú” kutatás és a genetikai adatok ugyanabba az irányba mutatnak. A DNS nem helyettesíti a levéltári munkát – de megerősíti, kiegészíti és néha új irányba is tereli.
Egy példa anyakönyvi adatokkal és DNS egyezéssel is igazolt kapcsolatra
Mit ad hozzá a DNS a kutatásomhoz?
A DNS számomra nem végállomás, hanem új kérdések forrása.
Segít:
– ellenőrizni a már feltárt családi kapcsolatokat,
– megerősíteni a történeti következtetéseket,
– és néha rámutatni olyan ágakra is, amelyekről eddig keveset tudtam.
A genetikai eredmények nem mondják meg, kik voltak az őseim – azt az anyakönyvek, iratok és történetek mesélik el.
De segítenek abban, hogy lássam: ezek a történetek valóban bennem élnek tovább.