A családtörténeti kutatás során elsődleges célom az adatok hitelessége és ellenőrizhetősége.
Kutatásaim során különböző típusú forrásokat használok: családi közléseket, online adatbázisokat, levéltári és egyházi iratokat, valamint nyomtatott szakirodalmat.
Az alábbiakban tematikusan csoportosítva sorolom fel azokat a forrásokat, amelyek munkám alapját képezik.
Személyes és közösségi források
A kutatás során kiemelt szerepet játszanak a családtagoktól és más kutatóktól származó közlések, kéziratok és gyűjtések.
Ezek a források sok esetben olyan információkat őriznek meg, amelyek írott formában nem vagy csak nehezen lelhetők fel.
Kiemelten fontos közreműködők:
- néhai anyai nagyszüleim
- édesapám testvérei
- Kupán József László
- néhai Kocs János
- valamint számos más családtag és kutató
Online adatbázisok és digitális források
A kutatás jelentős része digitálisan elérhető adatbázisokra és online gyűjteményekre támaszkodik.
Ezek közé tartoznak anyakönyvi adatbázisok, temetői nyilvántartások, térképek, történeti dokumentumok és családfakutató oldalak.
Használt online források többek között:
- FamilySearch
- Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE)
- Pécsi Egyházmegyei Levéltár
- Váci Püspöki és Káptalani Levéltár
- Matricula.hu
- Adatbázisok Online
- Matricula Online
- Arhivele Naționale ale României
- Hungaricana
- Arcanum Újságok
- Pannon Digitális Egyesített Archívum
- Katonahőseink
- Slovakiana
- Online Ortsfamilienbücher
- BillionGraves
- Find a Grave
- Pécsi Köztemető
- Szegeditemetkezes.hu
- A szakadáti németség hagyatéka (Krémer Péter oldala)
- A Kupán család története
- Ancestry
- MyHeritage
Levéltári és egyházi források
A családtörténeti kutatás egyik legfontosabb alappillérét a levéltári és egyházi források jelentik.
Ezek közé tartoznak:
- római katolikus, református és evangélikus anyakönyvek
- egyházi összeírások és lélekösszeírások
- plébániai és esperesi iratok
- helyi és megyei levéltári fondok
Számos esetben a digitálisan nem elérhető levéltári iratok személyes kutatást igényelnek.
Írott források és szakirodalom
A kutatás során rendszeresen támaszkodom nyomtatott forrásokra és szakirodalomra, különösen településtörténeti és népességtörténeti munkákra.
Felhasznált művek például:
- Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten (Band I–IX.)
- Beáta Pallai-Wéber – Ilona Pencz-Amrein: Auswanderung aus den Ortschaften des Bistums Fulda nach Ungarn im 18. Jahrhundert
- Ferdinand Hengl: Familienbuch Apátvarasd: 1719-1900; im Komitat Baranya, Ungarn
- Ferdinand Hengl: Die deutschen Familien im Komitat Baranya-Branau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768
- Ferdinand Hengl: Die deutschen Familien im Komitat Tolna-Tolnau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768
- Diósberényért Egyesület: Átélt történelem I-II. (Életképek 1944-1948)
- Bátaszék / Badeseck I-II.
- Várnagy Antal: Hőgyész. Községtörténeti monográfia. I-II.
- Elisabeth Kremer: Feked – Das Dorf und seine Einwohner. A falu és lakói
- Gerhard Seewann: A magyarországi németek története 1-2.
- Pejin Attila: Zenta céhes ipara 1872-ig
- Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása
- Köpeczi Béla: Erdély története I-III.
- Berkes József – Szerényi Ildikó: Keresem őseimet
- Családfa Magazin
A források folyamatosan bővülnek, ahogy új adatbázisok válnak elérhetővé, vagy újabb levéltári kutatások készülnek.
A felsorolt források adják azt a stabil alapot, amelyre a családfa és az egyes történetek épülnek.